ki vagy?

*AISA*

Rettentően hideg van, a végtagjaim pedig rettenetesen elzsibbadt. Hol a fenében vagyok? Felakarok ülni, de valami keménybe, ütöm be a fejem. Mi a f*szom? Hirtelen végig fut a gerincemen a hideg, Jézusom, be vagyok zárva? Mi történik? Miért vagyok bezárva?
- Segítséég! -
Ordítok, ahogy tüdőmből kitelik.
- Valaki segítsen!-

Halk motoszkálást halok majd ismét csend.  Könnyek kezdik marni a szememet. Miért történik ez velem?
- Kérem, engedjen ki innen! -
Lábammal amekkorát csak tudok, belerúgok a felettem lévő tárgyba, de meg sem mozdul. És senki nem segít. Senki nem válaszol nekem. Miért zártak be?

Újabb halk motoszkálást hallok majd hatalmas puffanással érkezem földre fogva tartó tárgyammal együtt. Az ütéstől ismét felkiáltok. Jézusom, mi folyik itt?
- Kérem, megtudjuk beszélni! –

Majd hirtelen furcsa hang üti meg a fülemet. Mintha valaki egy nehéz fémes tárgyat húzna a földön.  Megpróbálok még egyszer teljes erőből belerúgni cellámba. De semmi, meg sem moccan.
Hirtelen éles fény vakít el, majd erős kezek rángatnak fel a földről. Furcsa savanyú és dohszag csapja meg az orromat.
- Kérem, kérem szépen ne bántson! Könyörgöm! -
Folytatnám tovább könyörgésem, de éles fájdalmat érzek, a tarkómon majd újra elsötétül minden.

* * *

4 napja tűnt el Aisa és még mindig semmi nyom, melyen elindulhattak volna a rendőrök. A család minden közeli városba már kiragasztotta a lány képével ellátott plakátokat. De eddig semmi nem történt. Egy kis sms vagy hívás sem érkezett senkitől. Mintha a föld nyelte volna el a lányt.
Minden egyes nap összegyűlt Aisa családja és barátai újabb szórólapokat készíteni majd neki vágtak a városoknak kiposztolni őket. Reménykedve, hogy előbb-utóbb végre valaki jelentkezik, hogy tudja, hol van Aisa.

-Nem hiszem el, hogy egy nyamvadt lélek, nincs, aki tudná, hol van a lányom.. – Roskadt le Mrs Hucklin a konyha asztal melletti székre, arcát kezébe temetve immár ezredszerre a napokban. Érezte, ahogy ismét könnyek szöknek a szemében. Mr Hucklin szótlanul lépett mögé és megszorította felesége vállát.
- Ne add még fel! Valaki előbb-utóbb jelentkezik, vagy lehet, a rendőrök találnak végre egy megfelelő nyomot.
- Oh Joe… esküszöm ha még egy napot kell várnom, én teljesen megörülök -
- Rubin ezzel nem segítesz Aisa-nak, ha teljesen elveszted a hitted, tudod nagyon jól, hogy…- Mr Hucklint a telefonja csörgése szakította félbe.
- Halló? Igen én vagyok. - Szólt bele a férfi.
- Micsoda? Igen azonnal megyünk! – Azzal bontotta is a vonalat.
- Ki volt az Joe?
- A rendőrség… Megtalálták Aisa-t, bent van a kórházban.
- Micsoda? Jézusom, mire várunk még? Induljunk!

* * * 

- Istenem, Aisa kislányom! - Rohant oda a kórházi ágyon fekvő lányhoz Mrs Hucklin, nyomában a férjével.
- Ki tette ezt veled? – Zokogása váratlanul újra kibukott belőle mikor meglátta lánya összevert arcát, testét. Aisa, mint egy porcelánbaba gyengén gépekre kötve feküdt az ágyon, bal karja begipszelve, törzse betekerve, fején hatalmas kötés melyet kissé átütött a vér.

- Miért? – borult rá eszméletlen lánya ágyára a nő.
- Üdvözlöm Önöket – lépett be a doktor.
- Üdvözlöm Doktor úr, mi történt? Hol találták meg? Ki tette ezt vele? – fordult Mr. Hucklin az orvos felé.
- Nos, Mr. Hucklin sajnos arra a kérdésre, hogy ki tette nem tudok válaszolni, hogy hol találták meg szintén majd a rendőröktől kérdezzék még. A lánya sérülései elég komolyak, a fején található sérülés a legaggasztóbb ugyanis a kisagy is megsérült, két bordája, bal keze és az arccsontja eltört ezen felül rengeteg zúzódás és vágás volt a lányukon. A leghalványabb jó hírem, hogy semmilyen jelet nem találtunk szexuális erőszakra.
- Ez borzasztó…- Mrs. Hucklint ismét hisztérikus sírógörcs kerítette hatalmába.
- És mikor tér újra magához? – Nézett Mr. Hucklin az orvosra.
- Sajnos ezt nem tudom megmondani, legyenek türelemmel. És reménykedjenek a legjobbakban.

* * *

2 hét telt el. Aisa állapota stabilizálódott, de még nem tért magához. Tia jelent meg a kórházi ágya mellett.
- Szia Aisa, tudom, hogy nem biztos, hogy hallasz, de gondoltam ma is felolvasok neked egy pár magazint, hátha egy pár szaftos pletyka felkelti annyira az érdeklődésed, hogy felébredj. - Tia tekintette az éjjeli szekrény fele vándorolt, ahol újabb virágcsokor díszelgett. Az üdvözlő lapon pedig hatalmas betűkkel virított Adam neve.
- Ha felébreszt majd, lefogsz, döbbeni mennyi gyönyörű virágot hozott neked Adam – fogta kezébe a kártyát. Majd észre vett egy másik kis virágot. Nem volt nagy szám, egy szál liliom volt az, mellé egy kézzel írott kártya. „Mihamarabbi gyógyulást xoxo T”  Ki lehet az a T ?!?

- mmmmm – Tia hirtelen eldobta a kártyát és az ágy mellé ugrott.
- Aisa? Hallasz? 
- Mmmmm…
- Aisa én vagyok! Tia! Kérlek, ébredj fel!

Aisa lassan kinyitotta a szemét.
- Sziaaa! Istenem, de jó! Jó reggelt Csipkerózsika!
Pár perc elteltével végre kitisztult Aisa látása és Tiara nézett.
- El sem hiszem, hogy végre magadhoz tértél. –

Ölelte át Aisa-t. A lány viszont maradék erejével tolta el őt magától.
- Ismerlek? – Nézett döbbenten Tia-ra. – Ne haragudj, kérlek, de ki vagy?